udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
115
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-115
Névmutató:
II. Teoctist /ortodox pátriárka/
1998. november 7.
Nov. 7-én Bukarestbe utazott Bölcskei Zoltán református püspök, a magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, elfogadva Teoctist pátriárka, a román Ortodox Egyház vezetőjének meghívását. A két egyházi vezető tárgyalásán a teológiai párbeszéd folytatásáról volt szó. A párbeszéd eredménye, hogy idén megjelenik az Újszövetség kétnyelvű kiadása. A mostani látogatás hivatalos kapcsolatfelvétel is, miután püspökként először találkozik Teoctist pátriárkával, hangsúlyozta Bölcskei. A református-ortodox egyházfői találkozón egyetértettek abban, hogy kapcsolatteremtést különböző szinteken folytassák, így a teológiai párbeszéd és az egyházi diplomácia síkján. Bölcskei hangsúlyozta, hogy az együttélésben a többségre nagyobb felelősség hárul, és ha az egyházak nem a kiengesztelődést szolgálják, akkor végzetes hibát követnek el. /Bölcskei püspök Bukarestben tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9., A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./1999. február 6.
A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./1999. február 15.
A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./1999. március 1.
A nemzetvédelmi kollégium hallgatóinak tartott előadásában Teoctist ortodox pátriárka kifejtette: Az ortodox egyház nem halogatta, hanem alaposan elő akarta készíteni II. János Pál pápa meghívását és romániai látogatását. Teoctist elmondta, hogy a pápalátogatás révén Románia sokat nyerhet "vallási szempontból". - Radu Vasile miniszterelnök a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi ülésén elmondta: román ortodox egyházi körökben ellenállás tapasztalható azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a pápa Erdélybe is ellátogasson. /Teoctist pátriárka a pápalátogatásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./1999. március 16.
A Szentszék sajtóosztálya márc. 16-án hivatalosan is megerősítette, hogy Tucci atyának, a pápa személyes megbízottjának márc. 15-i bukaresti megbeszélésén megegyezés született a román kormánnyal és a román ortodox egyházzal a látogatás időpontjáról és programjáról. A pápa máj. 7-9-e között tesz látogatást Romániában. Az előkészületek nehézségeit és kényes voltát jelzi, hogy a Vatikánban márc. 16-án nyilvánosságra hozott közleményt négy fél - a román köztársasági elnöki hivatal, a bukaresti kormány, a román patriarchátus és a katolikus egyház - látta el ellenjegyzésével. A program szerint a katolikus egyházfő május 7-én érkezik Bukarestbe és elsőként a romániai katolikus püspökökkel találkozik, majd a román államfőnél tesz látogatást. Május 8- án felkeresi a belui katolikus temetőt, utána pedig a bukaresti székesegyházban mutat be misét. Találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a katolikus egyházfő asszisztál a Teoctist pátriárka által celebrált ortodox misén, délután pedig az ortodox egyház feje segédkezik a II. János Pál által bemutatott katolikus rítusú misén. A katolikus egyházfő vasárnap este utazik vissza Rómába. Olaszországi megfigyelők szerint az Erdély ügyében született kompromisszum ellenére az út jelentős mérföldkő a pápa ökumenikus terveiben. Az 1054-es egyházszakadás után első ízben teszi lábát ortodox földre római pápa. "Hogy Romániába, az egyik legkeményebb és leginkább Róma-ellenes országba mehessen, a pápának nem elhanyagolható árat kellett fizetnie. Nem látogathatja meg az ország legnagyobb katolikus közösségét, az Erdélyben élő másfél millió magyart. A Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az ügyből, amelyet a bukaresti kormány és Teoctist pátriárka ellenzett" - mutatnak rá római Vatikán-szakértők. A romániai látogatással rés nyílik az orosz-szerb-bolgár-román ortodox falon, amely eddig áthatolhatatlannak bizonyult a Róma felől érkező bármiféle együttműködési javaslat előtt. /A pápa nem keresi fel Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./1999. május 7.
II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1999. május 7.
Szívével és imájával a pápa közel lesz mindazokhoz, akik nem tudnak részt venni a bukaresti szertartásokon és reméli, hogy a jövőben lehetősége lesz majd lakóhelyükön is felkeresni a katolikus híveket - mondta Joaquin Navarro Valls, a Vatikán szóvivője a pápa ma kezdődő romániai látogatásával kapcsolatban. A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le Erdély felkereséséről: "Az utazás programja Teoctist pátriárkának az ortodox egyház meglátogatására vonatkozó meghívása alapján készült" - mondta. "A katolikus egyházfő Teoctist román ortodox pátriárka 1989-es vatikáni látogatását viszonozza. Mindazonáltal a Romániában tett első utazása során a lehető legnagyobb számú hívővel kíván találkozni, minden rítus követői közül. Számít arra, hogy találkozhat mind a latin, mind a görög és az örmény rítusú katolikusokkal az egész országból" - mondta Navarro Valls. Nem lehet eltekinteni attól a történelmi ténytől, hogy 1054 óta első ízben kapott meghívót egy pápa egy ortodox pátriárkától és a meghívás elfogadásával válaszolt arra. /A vatikáni szóvivő szerint. Új dimenzió-teremtő esemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./1999. május 7.
Teoctist pátriárka a pápát üdvözlő beszédében kifejtette: "Alkalma lesz megismerni a román népet, szenvedéseit és vágyait, amelynek arcán még láthatóak a legutóbbi fél évszázad megpróbáltatásainak nyomai." Teoctist hangsúlyozta, milyen ősi a román nép: a kereszténység erre a területre korán eljutott "majdnem ugyanabban az időszakban, amikor Rómába". /A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./1999. május 10.
A pápalátogatás második napján, máj. 8-án a pápa meglátogatta a bukaresti Belu katolikus temetőt, majd a Szent József katedrálisban bizánci rítusú, görög katolikus szentmisét mutatott be a román görög katolikus egyház vezetőinek, a római katolikus püspököknek, mindkét rítushoz tartozó katolikus papoknak, szerzeteseknek és nagyszámú hívőnek az ortodox vezetőknek és az államelnöknek a jelenlétében. II. János Pál román nyelven elhangzott szentbeszéde arra bibliai igére épült, amely szerint az "igazság szabaddá tesz" (Jn 8,32). Megható jelenet volt Alexandru Todea bíboros, a betegsége miatt nyugalomba vonult görög katolikus érsek megjelenése, akit a templomi közösség tapssal ünnepelt. Ugyanígy hatalmas taps köszöntötte a pápa kivonulását. Délután Teoctist ortodox pátriárkával, valamint az Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjaival találkozott a katolikus egyházfő. A pápa kiemelte, hogy már évek óta készül egy ilyen jellegű találkozásra az ortodoxiával. /Találkozás egy valódi karizmatikus vezetővel. II. János Pál befejezte háromnapos bukaresti látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1999. május 10.
Mivel a történelmet nem lehet elfelejteni, ma az állampolgárok csak úgy ismerhetik fel egymásban a partnert, sőt a testvért, ha nagyon ragaszkodnak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához és a párbeszédhez a megbocsátás és a megbékélés szándékából táplálkozva - hangsúlyozta II. János Pál pápa Bukarestben, a cotroceni palotában tiszteletére rendezett fogadás során elmondott beszédében. "Fontos, hogy az együttélésre és a békére törekvő állam figyelemmel legyen kivétel nélkül minden emberre, aki a területén él. Egy nemzetnek az a kötelessége, hogy mindent megtegyen az összes lakos egyenlőségén alapuló nemzeti egység érvényesüléséért, függetlenül a lakosok származásától és felekezeti hovatartozásától, fejlesztenie kell a másság elfogadásának érzését" - szögezte le a katolikus egyházfő. "Kétségtelen, hogy a területi változások, amelyek nyomán különböző nemzetiségű és felekezetű népességek egyesítése történt, bonyolult társadalmi- vallási mozaik kialakulását eredményezték, különösképpen Erdélyben. A nemzeti és a vallási együttélésnek köszönhetően, türelemmel és főként azzal az akarattal, hogy megvalósuljon az együttélés művészete, az ellentétek és a félelmek leküzdhetők" - mondta a pápa, aki az Ut unum sint kezdetű enciklikájának azt a gondolatát idézte, hogy a szembenállás és a konfliktus álláspontjáról olyan szintre kell emelkedni, ahol az egyik és a másik fél kölcsönösen partnernek fogadja el egymást. A Cotroceni palotában elmondott beszédében II. János Pál különös hangsúllyal szólt a szolidaritás eszméjének fontosságáról, mind nemzetközi, mind társadalmi vonatkozásban. Arra szólította fel a románokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot szolidaritásukról, s ezzel konkrét példáját adják annak, hogy azonos területen élve erős testvéri kapcsolatok alakulnak ki. II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka közös nyilatkozatot adott ki a jugoszláviai konfliktusról. A párbeszéd felújítására és a fegyveres konfliktus beszüntetésére szólították fel a jugoszláv konfliktusban érdekelt feleket. Szolidaritásukról biztosították az otthonaikból és szülőföldjükről elüldözötteket, akik szeretteiktől elválasztva menekülni kényszerülnek, egyszersmind együttérzésüket fejezték ki a gyilkos bombázások áldozataival, a nyugalomtól és békétől megfosztott lakossággal. A pápa és a pátriárka felszólította mindazokat, "akik így vagy úgy felelősek a jelenlegi tragédiáért": legyen bátorságuk újrakezdeni a párbeszédet, találják meg az igazságos és tartós béke megteremtésének a feltételeit, hogy lehetővé váljék a menekültek hazatérése, véget érjen a Jugoszláviában élők szenvedése - legyenek azok szerbek, albánok vagy más nemzetiségűek - és lerakhassák a szövetségi Jugoszláviában élő valamennyi nép új együttélésének alapjait. A két egyházfő támogatásáról biztosította a lakosság szenvedéseinek enyhítésére törekvő humanitárius és különösen a keresztény szervezeteket. A közös nyilatkozat felkérte a konfliktusban részt vevő feleket, "rakják le végleg a fegyvert, hogy a Balkánon lehetővé váljék a testvériség és az együttélés tiszteletére épülő" élet. /II. János Pál: az ellentétek és félelmek leküzdhetők. A pápa és a román pátriárka nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./ Máj. 9-én Bukaresten, az Unirea téren mintegy 30 ezer ortodox és katolikus hívő gyűlt össze a Teoctist pátriárka és az ortodox zsinat tagjai által celebrált szentmisén, amelyen jelen volt II. János Pál pápa is. Első ízben történt meg, hogy a pápa egy másik egyházvezető kíséretében foglalt helyet a pápai gépkocsiban. A szentmisét követő szónoklatában II. János Pál pápa aláhúzta, hogy a román nép a történelem legsötétebb korszakában sem vesztette el hitét Istenben. Ama reményének adott hangot, hogy a katolikus és ortodox egyház, illetve a görög katolikus és ortodox egyház viszonya egyre inkább letisztul bármely félelemtől és kételytől. Délután hatalmas tömeg előtt celebrált román nyelvű szentmisét a Szentatya az Izvor parkban, amely alkalommal magyar nyelvű leckeolvasás is volt. Az esti órákban a pápa visszarepült Rómába. /Véget ért II. János Pál pápa látogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./1999. május 22.
A legmagasabb román állami kitüntetést adományozta Teoctist pátriárkának, a román ortodox egyház fejének és Alexandru Todea görög katolikus bíborosnak Emil Constantinescu államfő. A Románia Csillaga érdemrenddel az államfő "a pápa bukaresti látogatásával megkezdett út elismerését és folytatásának ösztönzését kívánta hangsúlyozni", illetve Todea bíboros esetében az államfő külön is elismeréssel kíván adózni annak az embernek, akinek a kommunista rendszer idején elviselt szenvedéseit II. János Pál pápa Péter apostol kínszenvedéseihez hasonlította. A kitüntetést Teoctist pátriárka máj. 21-én vehette át, a mozgásképtelen Todea bíborosnak pedig az államfő személyesen viszi el Besztercére. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1999. június 18.
A romániai ortodox egyház vezetősége /Szent Szinódus/ úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elfogadja II. János Pál pápa vatikáni meghívását, a látogatásra előreláthatóan ősszel kerítenek sort. /Záróra. rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1999. szeptember 13.
Teoctist pátriárka, ortodox egyházfő levélben tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen: "megdöbbenésének" adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában az ortodox a nemzeti egyház. Megszólaltak a görög-katolikus, valamint a római katolikus egyház képviselői is. A médiában kifejezésre juttatott álláspontjuk szerint senki sem vonja kétségbe, hogy a románok többsége az ortodox vallás híve. Ez azonban távolról sem jogosíthatja fel az ortodox egyházat arra, hogy követelje törvényes nemzeti egyházzá nyilvánítását, hiszen sok román nemzetiségű állampolgár a görög katolikus, a római katolikus vagy más egyházak és felekezetek híve. - A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetemnek a témában illetékes professzora is kifejtette: az 1991-ben elfogadott alkotmány előírásaival és idevágó nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. /Teoctist pátriárka kizárólagosságot igényel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./1999. október 2.
Teoctist pátriárka, a Román Ortodox Egyház vezetője csak 2001-ben tud eleget tenni II. János Pál pápa meghívásának, mert 2000-ben nagyon elfoglalt lesz a jubileumi események miatt. - A pápa idén májusban, Bukarestben tett látogatása során hívta meg a Vatikánba Teoctist pátriárkát. Akkor a román ortodox egyház részéről azt jelezték, hogy a viszontlátogatásra már jövőre sor kerülhet. - Az idézett források nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a két egyházfő jövőre Jeruzsálemben találkozhat. /Teoctist pátriárka csak később mehet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./1999. október 12.
Okt. 11-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott Jean-Claude Perisset érsek, az Apostoli Szentszék bukaresti képviselője. Perisset érsek leszögezte: az egyházi javak visszaadásának a terén Franciaországban és Svájcban is vannak problémák. - A csángó kérdés inkább erdélyi és magyarországi politikusok fejében létezik, mint a valóságban - állapította meg az Apostoli Szentszék követe, majd bevallotta, objektív okok miatt ebbéli ismereteit másodkézből szerezte, és megígérte: az ügyben hamarosan személyesen is tájékozódni fog. Az ortodox egyház nemzeti egyházzá minősítésével kapcsolatban megjegyezte: Romániában Teoctist pátriárka a legnépesebb hitközösség vezetője, s az ortodoxok - egyértelmű számbeli fölényük és egyéb történeti okok folytán - nemzeti egyház tagjainak tekinthetik magukat. Ez azonban nem befolyásolja a többi felekezet tevékenységének minősítését, hiszen egy jogállamban minden vallás egyenlőnek számít. Így Teoctist például soha nem képviselheti a romániai görög vagy római katolikusokat, a protestánsokat, a mózeshitűeket és másokat - egyszerűen azért, mert azok nem tartoznak pásztorsága alá. /Kereskényi Sándor: A pápai nuncius szerint: A csángó kérdés valójában nem is létezik, és nyugodjanak meg a görög katolikusok is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./1999. október 19.
Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./1999. november 13.
Teoctist, a román ortodox egyház pátriárkája Londonban az anglikán egyház képviselőivel találkozott. A pátriárka ezt megelőzően Venezuelában járt, ahol felszentelte az első dél-amerikai román ortodox templomot. /Teoctist pátriárka Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2000. január 10.
Az ortodox karácsonyt az autokefál ortodox egyházak vezetői és hat ortodox ország - Fehéroroszország, Görögország, Grúzia, Moldova, Románia és Ukrajna - államfője, valamint Borisz Jelcin volt orosz elnök Jasszer Arafat palesztin vezető meghívására közösen ünnepelte Betlehemben. A IV. század óta első alkalommal fordult elő, hogy az ortodox egyházak vezetői és I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pártriárka közösen mutatta be a régi szertartás szerint a karácsonyi misét. A karácsonyi ünnepet megelőző szinódus pedig a legjelentősebb pánortodox találkozó volt, amit valaha is a Szentföldön tartottak. Az ortodox pátriárkák közös üzenetük ugyanolyan önkritikát és bocsánatkérést tartalmazott, mint amilyet mondott nem sokkal korábban II. János Pál katolikus pápa. Az üzenetben elismerték, hogy az egyház megosztott volt, elutasították a nacionalizmust, s azt hangsúlyozták, hogy Krisztus földi életének példáját kell követni az emberiség javát szolgálva. Az ortodox csúcstalálkozón megvitatták az ökumenikus pártriárka szerepét és a katolikus egyházhoz fűződő viszonyt. Teoctist román és II. Alekszij orosz pátriárka külön is tárgyalt arról a román követelésről, hogy a besszarábiai metropolita (a moldovai ortodox egyház feje) az orosz egyház fennhatóságából kerüljön át a román egyház fennhatósága alá. /Ortodox csúcs Betlehemben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./2000. január 15.
Gabriel Andreescu úgy látja, hogy a sovinizmus ereje csökkent, azonban újabb fenyegető erő az ortodoxizmus. Az "ortodoxizmus offenzívájának" kezdetét 1997 tavaszára tette. A jelenlegi kormánykoalíció hatalomra kerülésével sikerült egyik megbízható emberét, Gheorghe Anghelescut a vallásügyi államtitkárság élére állítani. Gheorghe Anghelescu teológiai tanár, aki hűségesen szolgálja ortodox egyházát. Az évek során az ortodox egyház kormányhatározatokkal nagy pénzösszegeket kapott. Bukarest szívében akarják felépíteni a Nemzeti Megváltás Katedrálisát, melynek helyét Emil Constantinescu elnök Teoctist pátriárkával közösen jelölte ki. Az ortodox egyház megszállta a közéletet, elöljárói minden rendezvényen megjelennek. Az egyházügyi törvény tervezetével az ortodox egyház gyakorlatilag megvalósítaná dominanciáját a többi vallás fölött. A törvénytervezetet a kormány 1999. szeptemberi ülésén elfogadta, anélkül, hogy egyeztetett volna a többi felekezettel. A tervezet jelenleg a képviselőházi emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottsága előtt van. Egyedül a rendkívül széles bel- és külföldi nyomás eredményezheti a visszavonását. /Gabriel Andreescu: Törvénnyel az ortodox állam felé. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. március 26.
Három nyelvű /román, francia, angol/ kiadványban jelentette meg az L'Osservatore Romano - a Vatikán hivatalos lapja - II. János Pál pápa tavaly májusi romániai látogatásának szöveg- és fényképanyagát. Tartalmazza a pápa beszédeit, valamint a hozzá intézett államfői és egyházi köszöntőket, továbbá a Teoctist ortodox pátriárkával együtt kiadott közleményt a balkáni béke megteremtéséért. /Fodor György: Vatikáni kiadvány a romániai pápalátogatásról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./